Kevesebb,

Nagyjából 4,3 - 4,5 tonna a hektáronkénti átlag búzatermés az eddigi adatok szerint - lapzártánkkor már a búzaaratás befejező szakaszában jártak a gazdák. Ez sok éves átlagban közepes termésnek számít, de a tavalyi kimagasló mennyiség után visszaesés. Őszi búzából körülbelül 20%-al kevesebb termett. A kedvezőtlen tavaszi időjárás (túlzott csapadék és alacsony hőmérséklet) voltak az elsődleges okok, de a belvizes területeken is komoly károk keletkeztek. A megyék között jelentős különbségek voltak, a dunántúli területeken volt jobb termés. Ezeken a területeken helyenként az 5 tonnás termésátlagot is elérték hektáronként.

A búza minősége az előzetes adatok szerint összességében jobb, mint a tavalyi, ennek megfelelően a felvásárlási árak is emelkedtek. Az étkezési búza minősége egyértelműen jobb, mint a tavalyié, bár a konkrét vizsgálatok még csak most kezdődnek, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy például az esésszám idén jobb.

A termés minőségét jellemzi, hogy amíg tavaly az összes búzatermés 60%-a volt étkezési minőségű, ez az arány idén 70% fölött várható.

Tavaly alig bírta az ország a hatalmas búzatermést raktározni, komoly gondot okozott az intervenciós felvásárlás a szűkös raktárkapacitás miatt. Most azonban az Európa-szerte alacsony, sok helyen katasztrofális termés miatt egyáltalán nem fenyeget ez a veszély.

Idén elképzelhető, hogy egyáltalán nem lesz szükség az intervenciós felvásárlásra, ugyanis a jelenlegi piaci ár megközelíti, egyes hírek szerint el is éri az intervenciós árat (101 euró). Ilyen helyzetben nem érdemes a termelőknek megvárni a novemberben kezdődő intervenciós felvásárlást és a legkorábban februárban esedékes kifizetéseket. Persze a képet a jelenleg igencsak változó forint-euró árfolyam tovább színesíti, nem téve egyszerűvé a termelők és a kereskedők életét.

Tavaly az ukrán búza árasztotta el az európai piacot a hatalmas termés eredményeképpen. Idén azonban - bár az ukrán kormány csak kis mértékű visszaesést prognosztizál - szakértők szerint kevesebb, mint felére eshet a búzatermés a tavalyi mennyiséghez képest. Ez mellett a rovarkártevők által okozott minőségromlás is jelentős, a termés 10% -át meghaladó mennyiséget érint. Ez elsősorban az európai normákat messze alulmúló raktározási körülményeknek tudható be.

Idén fellélegezhetnek a hazai termelők az ukrán búza nyomása alól, de ha modern technikával, európai szintű feldolgozási kultúrával képesek lesznek ukrán szomszédaink kihasználni a hatalmas termőterületüket, akkor hosszú távon komoly versenytársként kell velük számolni.

Európa nyugati felében is komoly gond van a gabonaterméssel. Németország egyes területein 60%-os terméskieséssel is számolnak. A forróság miatt a kalászok egyszerűen kisültek, vannak területek, ahol a teljes termés megsemmisült. Franciaországban - amely az EU legnagyobb agrártermelője - szintén komoly károkat okozott a hőség és a szárazság. Lengyelországban is elmaradt a termés a várttól, így az EU komoly mezőgazdasággal rendelkező országairól összességében elmondható, hogy kevés gabonát termeltek az idén.

Az egész világ búzatermése körülbelül 15 millió tonnával kevesebb, mint a tavalyi, ennek nyomán egyértelműen emelkednek a világpiaci árak.

Ez mindenképpen jó hír a magyar termelőknek, hiszen nálunk a hazai szükségleteken felül bőven van termés, amelynek a piaca biztosítottnak látszik. A hazai felhasználás alulról közelíti a 3 millió tonnát, így majdnem 2 millió tonna export árualap van. Kereskedői érdeklődés máris van külföldről.

A felhasználói (pék, tésztás) oldalról nézve mindez azt jelenti, hogy lesz elegendő, jó minőségű hazai liszt, azonban az ára biztosan nőni fog. A megnövekedett energiaköltségek mellett a termelőknek megnyíló exportlehetőségek is felfelé hajtják az árat.