Madárinfluenza

Látva az elmúlt hetek híradásait, a madárinfluenza folyamatos terjedését, egyre több szakember teszi fel a kérdést, hogy vajon a tojás felhasználása veszélyt jelent-e az egészségünkre nézve?

Két szélsőséges véleménnyel találkozhatunk nap mint nap olvasva a híradásokat vagy nézve a TV műsorokat. Az egyik szerint a H5N1 vírus megfertőzhet embereket (ahogyan Ázsiában meg is tette), mégpedig jelentős százalékban halálos kórt okozva, ezért komoly veszélyben vagyunk. A másik vélemény szerint a madárinfluenza állatbetegség, az emberekre gyakorlatilag nem veszélyes, ilyen szempontból nincs mitől tartanunk. Az igazság minden bizonnyal a két véglet között van.

A vírus gyorsan terjed, valószínűleg mire megjelenik ez a cikk, még sokkal több helyen találnak fertőzött vadon élő madarakat. Franciaországban minden óvintézkedés ellenére egy baromfitelep is megfertőződött, Németországban pedig egy emlős - konkrétan macska - is elpusztult a H5N1 következtében.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint decemberig 166 ember betegedett meg bizonyítottan a H5N1 vírustól, ebből 85 meghalt. Viszont egyetlen esetet sem találtak, ahol emberről emberre terjedt volna a betegség. Egyértelműen a fertőzött állatokkal való nagyon szoros kapcsolat okozott eddig kizárólagosan megbetegedést. A beteg állatok testnedvei és szövetei, valamint ürüléke az, ami fertőző lehet akár emberre is.

Amint azt már sokszor és sok helyen leírták, a hőkezelés biztosan elpusztítja a vírust, így aki nem nyersen fogyasztja a baromfitermékeket, az ebből a szempontból teljes biztonságban van.

Azt is fontos tudni, hogy az eddigi megbetegedések zöme európai szemmel extrém körülmények között történt: az áldozatok a beteg állatokat bevitték a lakásukba, a gyerekek az elpusztult szárnyasokkal játszottak, és volt aki nyers baromfivért ivott. Ezek alapján feltételezhető, hogy nálunk jóval kisebb esélye van a fertőződésnek az eltérő higiéniai és állattartási kultúra miatt.

Jogos viszont feltenni a kérdést, hogy a tojás nagymennyiségű felhasználása jelent-e veszélyt az üzem számára, hiszen ebben az esetben a tojással nyers állapotban találkozik jelentős mennyiségben a dolgozó, ráadásul a tojás héja ürülékkel szennyezett is lehet, amely az egyik első számú vírusforrás.

Ennek a veszélynek a kizárása néhány egyszerű szabály betartásával megvalósítható:

A madárinfluenza lappangási ideje kb 3 nap. Törekedjünk arra, hogy ne használjunk ennél frissebb tojást, így időben kiderülhet, ha az állomány fertőződött. Az egyik nagy tojásfeldolgozó üzem is hasonlóképpen védekezik, nem vesz át három napnál frissebb tojást a termelőtől.

Ezt leginkább úgy tudjuk megoldani, ha törekszünk arra, hogy ismert, igényes forgalmazótól vásároljunk. Könnyű belátni, hogy ez most nem a „tanyasi tojás” időszaka, nem érdemes kockáztatni, és bizonytalan forrásból vásárolni.

A komoly termelők, forgalmazók sokkal felkészültebbek, szigorúbban ellenőrzik az állományukat, így tőlük nyugodtan vásárolhatunk. Az ilyen forrásból származó tojás héja tiszta, nem szennyezett ürülékkel.

A következő nyilvánvaló szabály a fokozott higiénia. A tojás héjának fertőtlenítésére a szokottnál is jobban ügyeljünk. Biztosítsunk maszkot, kesztyűt a dolgozóknak és hívjuk fel a figyelmüket a személyi higiénia fontosságára.

Természetesen a magasabb hozzáadott értékű tojástermékek nagyobb biztonságot jelentenek. A pasztőrözött tojáslé és a tojáspor 100%-ig garantáltan fertőzésmentes, hiszen a hőkezelés elpusztítja a kórokozót.

Jelenlegi ismereteink szerint néhány egyszerű szabály mellett még akkor sem lesz félnivalónk a tojástól, ha a H5N1 a baromfiállományt is megtámadja. Ha ennek ellenére – például a dolgozói félelmek kivédésére – a nyers tojás mellőzését választják, akkor bátran használhatják a feldolgozott tojástermékeket (tojáspor, pasztőrözött lé).