Műszaki

Termelő cégek esetében az egyik legnehezebb, visszatérő döntéshelyzet a gépek, berendezések megvásárlásához kapcsolódik. Ezeknek a döntéseknek hosszú évekre meghatározó szerepük van, akár alapvetően befolyásolhatják a vállalkozás versenyképességét.

Ennek ellenére úgy kell meghozni őket, hogy a lényeg rejtve marad: a megvásárolt gépnek nem a mai, hanem a jövőbeni igényeknek kell megfelelnie. Ez gyorsan változó piaci, technológiai helyzetben nagyon nehezen kiszámítható. Szerencsére a sütő-, cukrász-, fagylaltos- és tésztaiparban a technológiai fejlődés nem annyira gyors, mint a csúcstechnológiai iparágakban, ahol a megrendeléskor élvonalbelinek számító technológia a beüzemeléskor kis túlzással már elavultnak számít.

Ennek ellenére érdemes tájékozódni a legújabb fejlesztésekről. Ennek sok módja lehet, a hagyományos kiállítások, vásárok mellett egyre nagyobb szerepet kap az Internet az információgyűjtésben.

Érdemes a szaklapokat - például a Land­rát - figyelmesen átolvasni, mivel a cikkekben és a hirdetésekben az újdonságokról a legtöbb cég rendszeresen hírt ad. A Landra weboldalán (www.landra.hu) visszamenőleg is megtalálhatóak a régebbi cikkeink (2004. decemberétől szinte mindegyik), méghozzá kereshető formában. Ha például a fagylaltgépek vagy a szárítókeretek iránt érdeklődnek, akkor könnyedén lekérhető az összes olyan Landra cikk, amelyben ezek a szavak szerepeltek.
Ebben a számunkban a kültéri silókról és a folyamatos szárítókról olvashatnak részletesen.

Ha konkrétan szükségessé válik egy új gép beszerzése, akkor az első kérdés az, hogy miért van szükség erre a gépre? Lehet, hogy magától értetődőnek tűnik a kérdés és a válasz is, de a beruházás szempontjából fontos megfogalmazni.

Ha például végleg tönkrement egy egyébként megbízhatóan működő, kapacitásában megfelelő, a gyártósorba illeszkedő gép, akkor logikus lehet egyszerűen ugyanolyat venni. Ekkor pontosan tudjuk, hogy mit kapunk, nincs betanulási idő és meglepetés.
Ha kinőttük az adott gépet, és nagyobbra van szükség, akkor szintén jó megoldás ugyanattól a gyártótól nagyobb kapacitásút beszerezni. Ekkor arra is jobb esélyünk van, hogy a régit beszámítják. Persze ennek csak akkor van értelme, ha meg voltunk elégedve az eddigi gép minőségével, szolgáltatásaival.
Itt az az igazán nehéz feladat, hogy a megfelelő kapacitású gépet válasszuk. Itt lép be a jövőbelátás nehézsége. Kinőttük az előzőt, de vajon meddig és milyen gyorsan fogunk tovább fejlődni? Ha alábecsüljük az igényt, hamarosan kezdhetjük elölről a gépvásárlást, ha pedig túllövünk a célon, akkor feleslegesen tőkét kötünk le. Mindkettő költség, amely drága gépek esetében igen jelentős lehet.

A legnehezebb helyzet az, amikor egy teljesen új berendezést kell vásárolni, új igények, megváltozott technológia, esetleg hatósági kényszer miatt. Itt kell a legkörültekintőbben eljárni. Érdemes tájékozódni olyan kollégáknál, akiknél már működik hasonló berendezés. Nagyon fontos pontosan megfogalmazni, hogy mire is kell ez az új gép. Hogyan fog illeszkedni a technológiai sorba? Mekkora kapacitásra van szükség?

Vannak néhányan, akik ragaszkodnak bizonyos márkákhoz, de a legtöbb üzem gépei tarkák márka szempontból. Mindenki tudja, hogy mennyivel kényelmesebb lenne, ha minden gépet egyetlen szállítótól szereznének be, hiszen akkor sokkal inkább lehetne számítani a megbízható és gyors szervizre, a gépek egymáshoz való illeszkedésére. Csakhogy kevés olyan terület van, ahol egyetlen gyártó minden műszaki igényre kínál megoldást. (Kivéve talán a száraztésztagyártást.) De a legtöbb cégnél nem is ez az elsődleges ok a vegyes összetételű gépparkra, hanem az árak, és az, hogy nem egyszerre kerültek beszerzésre a gépek, így nem lehetett kihasználni a nagyobb rendelésből adódó alkupozíciót.

Örök kérdés, hogy márkás vagy kevésbé ismert gépeket válasszunk? Sokan nem akarják „megfizetni a nevet”. Nehéz eldönteni, hogy igazuk van-e.

Az ipari gépek ugyanis nem olyan státusszimbólumok, mint például egy autó. Nincs értelme felárat kérni a márkanévért. Sőt, sokszor a régi, nagy gyártók sokkal gazdaságosabban tudnak termelni, mint a kicsik a nagy széria, a gyakorlat és a jobb beszerzési alkupozíció miatt, ezért akár olcsóbbak is lehetnének. Hogy mégsem azok, az sokszor annak köszönhető, hogy a kicsik a hátrányukat olcsó anyagok, részegységek beépítésével dolgozzák le.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nagyok járnak élen a technológiai fejlesztésben, tehát tőlük minden bizonnyal modernebb megoldásokat kaphatunk. A kutatás-fejlesztésre költött pénzt viszont azoknak kell megfizetni, akik az élenjáró technikát akarják megvásárolni.

Ebben nem érdemes az érzelmekre hallgatni. Sokan vannak, akik beleszeretnek egy új műszaki megoldásba, miközben nincs is rá szükségük. Más esetben viszont pont az jelentheti a fejlődés zálogát, ha a legmodernebb technológiát alkalmazzák.
Vannak olyan területek, ahol a kisebb, kevésbé neves gyártók is kiváló minőséget biztosíthatnak, például a rugalmasságuk, kisebb adminisztratív költségeik miatt.

Végső válasz nincs erre a kérdésre, bár az élet minden területén megfigyelhető, hogy a gazdasági megerősödéssel a nevesebb, minőségibb gyártók felé fordulnak a fogyasztók.
Jó kompromisszum lehet, ha a legfontosabb, a minőség szempontjából kritikus gépeknél ügyelünk arra, hogy kiváló berendezéseket válasszunk, amelyekkel megbízhatóan és jó minőségben lehet termelni, miközben az egyszerűbb, kevésbé kritikus gépeknél költségkímélésből olcsóbbat választunk.
Összefoglalva azt lehet mondani, hogy nagy csodák nincsenek, különösen, ha tájékozottak vagyunk a piacon. Normális gazdasági környezetben az árak jó közelítéssel tükrözik az értéket. Az, hogy kinek mire van szüksége és lehetősége, egyéni kérdés, amire mindenkinek magának kell megtalálnia a helyes választ.