Aranyat érő

Az idei „Év Fagylaltja” versenyen a Vándorkupát az AMEDAN fantázianéven indult fagylalt nyerte, amelyet az Amedan Fagylaltozó készített együttműködésben a Fabbri termékek magyarországi forgalmazójával, a Suha Kft.-vel. A mascarpone-gorgonzola fagylalt sikere önmagában jelkép értékű: azt mutatja, hogy a nyitottság, a szerteágazó együttműködés és a több helyről összeadott tudás és tapasztalat egymást erősítve kiváló eredményt hoz.

– Annak ellenére, hogy az Önök fagylaltozója az indulástól kezdve a legmagasabb minőséget tűzte maga elé, és ehhez következetesen ragaszkodtak is, eddig mégsem találkoztunk a fagylaltjaikkal a régebbi versenyeken. Minek köszönhető, hogy most vállalták a megmérettetést? – kérdeztük Dáni Júliától, az Amedan Fagylaltozó tulajdonosától.

– Elsősorban információhiány akadályozott meg minket eddig az indulásban. Nem túl sokat hallottunk a versenyről. Ráadásul addig, amíg nem volt kötelező íz, addig nem tartottuk elég fairnek a rendezvényt. Szerintem az a jó fagylaltos, akinek az alapfagylaltjai finomak. Ez az alap. Csak ez után jöhetnek az egyéni kreációk. Az, hogy idén a csokoládé volt a kötelező íz, nagy lökést adott az indulásunkhoz, mert ezzel úgy éreztük, hogy a valódi teljesítmény összehasonlítására nyílik lehetőség.

– Hogyan született a Vándorkupát elnyerő fagylalt?

– Évek óta gondolkodom rajta, mivel nagyon szeretem az olasz sajtokat. Mindemelett úgy éreztem, hogy ez technikailag igazi kihívás. Szerintem a szabadon választott íz lényege az, hogy kinek mennyire lódul meg a fantáziája, és azt szakmailag hogyan tudja megvalósítani. Ez a fagylalt számomra pontosan ezt jelentette. Egy izgalmas szakmai kihívást egy rendkívüli ötlet alapján.

Felhívtam több olasz fagylaltos barátomat, hogy szerintük hogyan kezdjem. Visszakérdeztek, hogy mi a csudáért akarok sajtból fagyit készíteni? Végül azt mondták, fogalmuk sincs, hogy hogyan lehetne megvalósítani.

Először variegátóval akartam elkészíteni, úgy, hogy az olvasztott sajtot belecsurgatjuk a fagylaltba, de néhány kisérlet után be kellett látnom, hogy ez így nem megy, a fagyi nem lett elég krémes. Ekkor Tamás fiam elképzelése alapján próbálkoztunk, és neki lett igaza. A gorgonzolát kevés margarinon felolvasztottuk és így kevertük hozzá a mascarpone alaphoz. Persze a lényeg az apró részletekben rejlik. Például a diót három napig pucoltattam hozzá, mert az a vékony barna héj kesernyés ízt adott volna. Gőzölve pedig megváltozik egy kicsit a dió íze, és azt nem akartam. Így maradt a késsel való kapirgálás a lányoknak napokig.

– Úgy tudom, hogy a Fabbri termékek forgalmazójával, a Suha Kft.-vel szoros együttműködésben készítették el a versenyfagylaltjaikat.

– Igen, ez egy széles, mondhatni nemzetközi összefogás volt. Az egész versennyel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy 15 év után először éreztem a fagylaltos szakmában egy pici összefogást, szolidaritást a közös cél érdekében. Ez egy óriási pozitívum abban az országban, amelyről már Széchenyi is azt írta, hogy a magyarnak egyetlen ellensége van: önmaga.

Kíváncsiak voltunk, hogy a Suha Kft. hogyan támogatta a kupagyőztes fagylaltozót, ezért őket is megkerestük. Suha Rozáliával és Suha Sándorral beszélgettünk.

– Hogyan segítették a kupagyőztes fagylaltozót?

– Nem csak az Amedan Fagylaltozóval, hanem több más, szintén aranyérmes versenyzővel együtt dolgoztunk. Közösen, egymást segítve, ötleteket, tanácsokat adva készültünk a versenyre. A rendezvényen is együtt ültünk egy nagy asztalnál, és közösen örültünk minden sikernek.

A Fabbri termékek nem jelentenek kötött receptet, hanem lehetőséget biztosítanak az egyéni alkotások megvalósításához.
A közös sikerben nagy szerepe volt a Fabbri idén bemutatott két újdonságának, a Nevemax alapnak és az új csokoládépasztának. Riminiben már mindkettő sikert aratott, a csokiról még a konkurenseink is elismerték, hogy kiváló.

Az „Év Fagylaltja” versenyen minden egyes csokoládé, amelyben Fabbri csokipaszta volt, aranyérmes lett!

– A Fabbri termékeket mindenki ismeri, de a céget talán kevésbé. Mit érdemes róluk tudni?

– A Fabbri idén ünnepli 100. születésnapját és a mai napig az alapító család tulajdonában és irányítása alatt működik. Ez a tradíció olyan magas minőséget jelent a felhalmozott tudás és tapasztalat, valamint a most már évszázados beszerzési kapcsolatok miatt, ami egyedülállóvá teszi az egész világon.

– Milyennek tartják a magyar fagylaltpiac állapotát és a lehetőségeit?

– Tíz évvel ezelőtt Olaszországban hasonló volt a helyzet ahhoz, mint ami nálunk most tapasztalható. A piac nagyobbik felét a jégkrémek uralják, a kézműves fagylalt becsülete elenyészett.

Az olaszok megtalálták a megoldást, és náluk ma újra 60% fölötti a fagylalt részesedése szemben az ipari jégkrémekkel.
A recept a következő volt: a kézműves fagylaltot mindenki felkarolta, beleértve a szakmai és állami szervezeteket. A fagylaltosok összefogtak, és közösen a minőséget tűzték a zászlajukra. A fogyasztókban tudatosították, hogy a kézműves fagylalt sokkal egészségesebb és értékesebb, mint az ipari jégkrém. (Egy példa: a fagylaltban 4% körül van a zsírtartalom, amíg a jégrémben 16% is lehet!)

– Köszönjük a beszélgetést, és azt kívánjuk, hogy az Önök által bemutatott együttműködés minél szélesebb körben terjedjen el!